Sikeres Balaton 101 km.-es kajak-maraton!
Az előzmények:
Július 3:
Mézes Pál barátommal nekiindultunk Vonyarcvashegyről, de Szigliget után a szél, illetve a hullámok jócskán lelassítottak minket. Azért hajtott a becsület, de Balatonudvarinál, 50km megtétele után feladtuk. Akkor már II. fokú viharjelzés is volt a Keleti-medencére kiadva.
Július 10:
Nekiindultam volna újra, de aznap nem voltam eléggé eltökélt. Inkább baráti kajakozgatás lett a dologból, némi szörfözéssel Balatongyörök előtt. Aznap 35 km.-t mentem csak.
2011.07.17. Vasárnap:
Időjárás-szél előrejelzéssel fekszem-kelek egy ideje. Erre a napra a déli óráktól megerősödő Déli - Délnyugati szelet jósolt a meteorológia, max 35-40 km/órás lökésekkel. Gondoltam, a Balatonberény-Szántód útvonalat választom, az oda-vissza közel 101km, ami még hiányzik, majd rálapátolom a végén. Déli szél esetén ez a szélvédettebb part, ráadásul ezen a napon teljesen magamra leszek utalva, reggel 4-től este 10-ig. Semmi szárazföldi támogatás, semmi transzferbéli segítség...
Balatonkeresztúr, hajnali fél 5. Minden ígéretes, fél óra alatt bedobáltam a szükséges cuccaim, gyors fotó a napfelkeltéről, s irány az enyhén fodrozódó vízen Balatonboglár. A levegő alig-alig mozdul, ilyen korán még a vízi rend őrei sem aktívak, bátran húztam a tempót fenyvesi partoktól jó 2-2,5 kilométerrel beljebb. Boglárig az első 24,5 km.-t meg is tettem hamar, 8 órakor már a szendvicsem majszolgattam a kemping fövenyén. Nem tudok sokat pihenni, fél óra és újra a kajakban. A Déli part nem túl érdekes, el is ment az idő szépen Balatonföldvárig, ahol a kikötő kijáratánál viszont még vesztegelnem is kellett, akkora volt a forgalom. A jósolt Déli szél ellenére olyan ÉNY-i fújt Füred felől, hogy megértettem, miért tolong a „csőben" az a sok vitorlás. Átjutottam, kicsit még bénáztam a szántódi Juhász Gy. utcai strand megtalálásával, de végre megvolt az első 50 kilométer, jött a második pihenő.
Itt, a strand éttermében ebédeltem. Vasárnap lévén nagyon sokan voltak, így az itteni pihenőm 1óra 40 percesre sikerült. Az étterem egyébként bátran ajánlott! (Erre a strandra tervezzük Augusztus 6-án a Pyrus-Team érkezését a Critical Mass-ra, szerintem jó helyszín lesz.)
Ivózsák feltöltése, naptej, irány haza! Közben Tihanynál kirakták az I. fokú viharjelzést, de ezt már megszoktam. J Alig fordulok ki a nyílt vízre, látom, hogy az Akali-Földvár tengelyben vitorlázók nagy része gyönyörűen, majd 45fokban a Tihanyi-domb felé dőlve cirkál. Tudtam, mit fog ez jelenteni. A spricót persze nem húztam fel...
Átvergődve a Balatonföldvári kikötő előtt, az első adandó helyen, nagyjából a Földvári magaspart alatt aztán megvolt az első nem tervezett kiszállóm, lapátot a kajakhoz, spricót a beülőre. A szél DNy-i volt, viszont pontosan Badacsony felől kaptam a hullámokat, szóval úgy féloldalról, hogy ne unatkozzak. Voltak már jó 35-45km/h-s ös pöffök is benne, nem is volt érdemes a GPS-emre nézni. Elszomorító volt látni, hogy egyes szélcsatornákban teljes erőbedobással 4,5 - 6 -okat tudtam csak húzni.
Ekkor fordult meg a fejemben először, hogy feladom. Kiszámoltam, hogy ezzel a sebességgel este 11 után érnék haza, feltéve, ha bírnám erővel. A GPS szerint még 15km-re voltam a boglári pihenőmtől, akkor úgy voltam, addig tart a menet. Ami elég kemény is volt, nem mertem nagyon mélyen menni, egyrészt I. fok volt, másrészt úgy gondoltam, ha esetleg borulnék, nem baj, ha éri a lábam az iszapot. A legkeményebb a balatonőszödi móló előtti elhaladás volt, ugyanis az majd 500 méterre nyúlik a vízbe, s olyan dolgokat alakított a Badacsony felőli amúgy sem kicsi hullámokkal, hogy ihaj... Megúsztam, rögtön jött a balatonszemesi, hasonló „jóindulattal".
Utána már csak a strandolókkal volt gondom, a sok vak bízibiciklissel, meg botcsinálta szörfössel. Két kikötő bejáratában (!) is láttam vízibiciklin őrjöngő fiatalokat, kérdem én, olyankor hol a hatóság???
Eljutottam Boglárig nagy nehezen. Kikötöttem, kalóriát pótoltam, és fürödtem egyet. Ez új erőt adott, mint ahogy a Mézes Pál barátommal (ő egyébként előző nap nyerte meg a Rábalapátolást, gratulálok!! ), és utána a párommal folytatott telefonbeszélgetés is. Mindketten nagy óvatosságra intettek, de kitűnt szavaikból, hogy mennem kell tovább.
Fél órát pihentem, s nekivágtam az utolsó 30km.-nek. Az értem aggódóknak azt mondtam, hogy ha a Fonyódi-dombot elhagyom, akkor már nem létezhet erő, ami visszatartson célom megvalósításától. S kicsivel több, mint egy óra múlva elhagytam a Fonyódi-dombot...
Szerencsémre a szél is alábbhagyott. Ismét tudtam a megszokott 8km/h körüli átlagomat húzni. Egy K1-es kajakos közben lehagyott, aztán igen-igen nézegetett hátrafelé, felveszem-e a kesztyűt. Fenyvesnél megpihent, utolértem, gratuláltam a fittségéhez, majd megmutattam, hol áll éppen a GPS-em... Elég volt, ahogy nézett.
Innentől sima, otthoni vízeken. A balatonmáriai mólót már újra 1km mélyről közelítettem, szeretek ott evezni, ahol nincs nyüzsgés. Volt időm a lebukó Nap utolsó sugarait is megörökíteni. Tulajdonképpen mindenre volt időm már, még 10 km kellett a tervhez. Egy újabb nem tervezett 2 perces kiszállás Balatonberényben a fejlámpáért, még egy kis kör, egy kunkor, és a 101. kilométer a Vitorlás utcai kedvenc strandunk bejáratánál villant. Ahogy ott lassan, az esetleges orvhorgászok zsinórját kerülgetve a sötétben lopakodtam a part felé, egy szelíd hang köszöntött, amit először el sem akartam hinni... Párom, Évi várt rám a strand bejárón.
Így volt tökéletes a nap! Megérte!
Számokban:
Megtett távolság : 101 km.
Mozgás idő : 14 óra 12 perc.
Állás idő : 2 óra 47 perc
Átlagsebesség : 7,11 Km/h
Hajó: KayakPro Marlin Racer Economy
Lapát: Epic Mid Wing Carbon Red Shaft
Táplálék: kb. 3500-4000 kcal
Víz : 5,5 liter
Köszönöm a végtelen türelmet, megértést , valamint a szívélyes fogadtatást páromnak, Évinek. Elnézést a sok, evezéseim miatt elmaradt hétvégi programért, -családi összejövetelekért!
Köszönöm a bíztatást, támogatást Mézes Pál barátomnak, s családjának!
2011-07-18